A bírósági végrehajtást az 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) szabályozza.
Végrehajtási eljárás során általánosan a Vht. 7. §-a értelmében fokozatossági elvet követve kell eljárni, mely szerint elsősorban az adós bankszámlájára, vagy munkabérére folytatható az eljárás. Ezek eredménytelensége, vagy a követelés túlzott nagysága esetén, a végrehajtó az adós lefoglalt ingóságait, majd ingatlanvagyonát kíséreli meg árverésen értékesíteni. Fontos kiemelni, hogy az ingó-, illetve ingatlan vagyon lefoglalása nem minősül a fokozatossági elv megsértésének, sőt, a foglalásról a végrehajtónak mielőbb intézkednie kell.
Alapesetben a végrehajtó a végrehajtható okiratot a helyszínen kézbesíti az adósnak és felszólítja az azonnali teljesítésre. Amennyiben a teljesítés nem történik meg, úgy a végrehajtó a helyszínen foglalást végez a Vht. VI. fejezetében foglaltaknak megfelelően. Végrehajtást kérő kérheti a végrehajtási lap postán történő kézbesítését, ebben az esetben az okirat kézbesítését követően kell a helyszíni ingófoglalást megkísérelni.
Felhívom figyelmét a Vht. 44. §-ában foglaltakra, mely szerint a végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja.
A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére részletfizetést engedélyezhet a Vht. 52/A. §-a alapján. A kérelemnek tartalmaznia kell a kapcsolódó végrehajtói ügyszámot, az adós adatait, illetve a törlesztések ütemezését és összegszerűségét. Adós a kérelmét személyesen – ügyfélfogadási időben –, vagy postai úton juttathatja el a végrehajtó irodának. Fontos tudni, hogy részletfizetés esetén a kamatok a teljes kiegyenlítésig számítandók, illetve hogy időközben a készkiadás növekedhet. Amennyiben a végrehajtó saját hatáskörben nem engedélyezheti a részletfizetést, úgy a kérelem továbbításra kerül a végrehajtást kérő részére, aki elfogadhatja, elutasíthatja, vagy egyéb feltételű részletfizetést ajánlhat fel adós számára.
A végrehajtó az irodájánál folyamatban lévő pénzkövetelés összegéből nem engedhet, mivel nem felé fennálló tartozásról van szó, engedményt csak a végrehajtást kérő tehet
A végrehajtási költségek az eljárás megindulásától kezdődően jogszerűen járnak, így amennyiben a tartozás közvetlenül a végrehajtást kérő felé kerül megfizetésre, úgy szükséges felkeresni a végrehajtó irodát a végrehajtási költségek rendezése érdekében. A végrehajtási eljárás lezárása, így az ügyben történt foglalások feloldása is csak a költségek megtérülését követően történhet meg, sőt a végrehajtó a költségek megtérülése érdekében további végrehajtási cselekményeket foganatosíthat.”.
A tartozás törlesztése, vagy teljes megfizetése érdekében banki átutalással vagy bankban közvetlenül a végrehajtói letéti számlára befizetve lehet teljesíteni. A befizetéseknél, utalásoknál minden esetben fel kell tüntetni az ügyre vonatkozó végrehajtói ügyszámot!
Adott ügyben részletes tájékoztatás csak az eljárás feleinek (adósnak és végrehajtást kérőnek), illetve meghatalmazottjaiknak, vagy jogi képviselőiknek adható, meghatalmazás híján harmadik személy részére kizárólag általános tájékoztatás adható.
Budai irodánk illetékessége - 0004: Budai Központi Kerületi Bíróság illetékességi területe.
Pesti irodánk illetékessége - 0264: Budapest XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság illetékességi területe.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 162. §-a alapján a bírósági végrehajtó eljárása nemperes eljárás, a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. h) pontja alapján az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes hivatalos személy. A Vht. 225. § (2) bekezdése alapján a végrehajtó eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos.
A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít.
A bírósági végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a
Magyar Bírósági Végrehajtói Kar.